Kisbodak klub

Kisbodak klub képgalériái

Emlékképek a múltból

102 kép

Még ma is működőképes kukoricamorzsoló, Kisbodak 2016. május 28.-án

Varga Géza bácsi és lányai Csöpi, Picúr és Marika

Valahol Oroszországban ... a II. világháborúban

Szentendrei Skanzen, A Kisbodaki kemencék helyénél lévő emléktábla, 2015. augusztus 21.-én

Szentendrei Skanzen, Szomorú kép a Kisbodaki kemencék helyén 2015. augusztus 21.-én

Szentendrei Skanzen, Kisbodaki pajta 2015. augusztus 21.-én

4/13 oldal (102 kép)

Kisbodak, Kis utcai tavak

34 kép

Szép a környezetünk Kisbodak község külterületén

41 kép

Az Agg-Duna

25 kép

Klubképek

116 kép

Böngéssz a galériák között!

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

Diavetítés indítása

Gépi cséplés a "Közös szérűn"

A képen látható gabonacséplés Kisbodakra is jellemző volt.

A szérű jelentése:
A cséplés és a nyomtatás helyéül szolgáló általában kerekded térség, ahol a talajt keményre döngölték és agyaggal feltöltötték.

Kisbodakon még mai használjuk a "közös szérű" kifejezést a falu elején, a régi iskolaépület előtti füves területre. A tornaóráink, focizásaink(1960-as éve) gyakori helyszíne ma is Közösszérű ( vagy mára már csak Közös) megnevezésű.

A cséplőgép:
A gabonaneműek cséplését és az elcsépelt mag tisztítását végző gépezet. Az első cséplőgép 1802-ben jelent meg hazánkban, de még évtizedekig csupán néhány működött. Rohamos terjedése 1848 után indult meg először azonban csak az uradalmakban. Térhódítását mutatja, hogy 1861-től magyar gyárak is készítettek cséplőgépeket. A rohamos terjedés egyik fontos oka volt, hogy a cséplőgép tiszta szemet adott, a szalmát, a töreket és a polyvát pontosan szétválasztotta. A századforduló idejére a lovas gépek eltűntek, és 1914-re az egész ország területén gőzgépmeghajtású cséplőgépek működtek. Közben 1904-ben megjelent az első motormeghajtású cséplőgép is. A gépi cséplés jelentősen csökkentette a csépléshez szükséges munkanapok számát. A korábban nyártól gyakran farsangig elhúzódó cséplés és nyomtatás munkáját néhány hét alatt elvégezte. A cséplőgép meghonosodása azért is nagy jelentőségű volt, mert a magyar földművesek kezén ez volt az első gép, amely fejlett munkakooperációt kívánt. Új munkástársulások keletkeztek, szakemberek: gépész, fűtő, etető; segédmunkások: kévehányók, szalmahordók, kévevágók, törekesek, zsákolók.